2020. április 21., kedd

Fény az alagút végén (vagy a tető gerendái között)

Látom a végét, most már tényleg látom. (ezt írtam, kb 2 évvel ezelőtt, csak nem fejeztem be a posztot)

2018-ban, mikor belevágtunk a nagy házátalakításba eleinte magunktól, hamar feladtuk, meguntuk, felbéreltünk egy igazi szakit.  Vagyis, amikor a posztot elkezdtem írni, azt hittem még, hogy ő egy igazi szaki. Tévedtem. 

Szépen indult, de katasztrófa lett a vége.
Az első pár napban pikk-pakk haladt a munka, mi hátra dőlve élveztük, hogy hamarosan kész lesz minden.

Járólap fel, új lap le; ablakok körül vakolás, megint egy ajtócsere, megy ez, mint a karikacsapás.


Aztán szépen lassan jöttek elő a hibák, mind a házon, mind a szaki munkájában. Próbáltuk mindenből kihozni a legjobbat.

Pl.: az előszobánk plafonja meg volt rogyva. Mint kiderült eltört egy kisebb gerenda. Gondoltuk úgyis szűk a hely, megnyitjuk a plafont, és kivisszük a tető síkjáig. (amúgy tök jó döntés volt, csak a munka minősége nem lett az igaz)


Most így néz ki 2 évvel később.
Látszatra jó, de ha közelebbről megnézem, elsírnám magam néha...


Fent említett kedves szaki néha hozta az apukáját dolgozni magával. Na, ez volt a legrosszabb döntés...
Elkészült a magasított új plafon, megvéve a drága spotlámpák. Jött apuka, hogy gletteljen, fessen. Hát nem rá festett a spotlámpákra? Alig akartuk elhinni. Lehet nem kellett volna annyi söcikének lefolynia munka közben... Panaszkodtunk, kicserélték, de a minőség így is a béka feneke alatt van.


Mára a korábban említett járólapok közül kipotyogott a fuga, ropog a talpunk alatt, 5-6 lap mozog a folyosón. Ez is az anyag kispórolásának köszönhető. Fenének spórólt, ha mi vettük az anyagot???


Ja, igen! Menet közben sajnos a képeken a kutyus is kicserélődött. 2018 őszén el kellett búcsúznunk Öditől. Ő itt Rózi, 2019 júniusa óta él velünk.

A többi munkáját már inkább nem is említem kedves szakinknak. Majd most jól kijavítjuk, van időnk. Karantén van.

Több mint egy hónapja vagyunk itthon, anyu, barátom és én.
Elsőkörben az udvarral haladtunk nagyon sokat, de ha kint mindennel végzünk, valószínűleg bent esünk neki a dolgoknak.

Amúgy, amióta a szakit elküldtük melegebb éghajlatra több mindent megcsináltam a házon belül, apróságok, de engem jó érzéssel töltenek el, hogy meg tudtam csinálni.
Egy két "munkám" tőlem nekem emlékbe :D


Jó kis radiátorcső festés, ahol egy idő után én festékesebb voltam, mint a cső. És igen, azóta se fejeztem be teljesen. Talán majd most.


Sütő és mosogatógép beszerelés. Az utóbbit imádtam, mert megint lehetett falat bontani :)

Jaj, és a kedvencünk: Nővérem esküvőjére készülődtünk. Indulás előtti nap egyszer csak nagy robaj, és ez a szép látvány fogadott minket a konyhában. Szóval az ablakot is üvegeztethettük újra...



Hamarosan folytatás a kinti munkákról!